H�t j�: most, az �j kellemesen simogat� leple alatt, amikor a monitorom mellett kabalak�nt figyel�, Mathias Lauda GP2-es aut�j�r�l 2005-ben let�rt, z�ld visszapillant�t�k�r (esk�sz�m, hogy nem �n voltam!) loj�lisan szem�rmes hom�lyba burkol�zik, ez�rt �gysem l�tom benne, ha l�nyos zavaromban elpirulok, t�redelmesen bevallom, hogy ifj�koromban egyenesen rajongtam a detekt�vreg�nyek�rt. A h�tv�g�k lust�n v�nszorg� d�lel�ttjein reggeli gyan�nt Conan Doyle logikai pozitivizmus�t sz�vtam magamba b�r�m minden p�rus�n �t, megr�szeg�lve Sherlock Holmes k�pr�zatosan szellemes k�vetkeztet�seit�l; desszertnek egy kis Miss Marple-t vagy Hercule Poirot-t fogyasztottam egyenesen Agatha Christie cukr�szd�j�b�l; azt�n este, amikor a sz�leim, legal�bbis azt rem�ltem, nem l�thattak, kisurrantam a h�t�h�z, hogy zugev�i b�neim miatt �nmagam el�tt is sz�gyenkezve nassoljak egy kis Georges Simenon-f�le Maigret-t. Derricket viszont, r�stellem elismerni, nem szerettem, mert az a sok z�ld-feh�r Mercedes meg BMW m�r akkor is megfek�dte a gyomromat.

Hab�r ett�l az �npuszt�t�an k�ros szenved�lyemt�l m�ra, h�la istennek, nagyr�szt megszabadultam (csak elv�tve sz�vok egy-k�t doboz B. Akunyint), a nyomoz�s ir�nti �rdekl�d�semet t�bbek k�z�tt az F-1-es nagyd�jak esem�nyeinek pontos rekonstru�l�s�val igyekszem kiel�g�teni. �s az olyan futamok ut�n, mint amilyen a 2008-as id�nynyit� Ausztr�l Nagyd�j volt, a sajt�k�zlem�nyekkel, k�rid�grafikonokkal �s eredm�nyt�bl�zatokkal a kezemben kacagva rohang�szok k�rbe-k�rbe a szerkeszt�s�gben, mert r� kell j�nn�m, hogy egy eff�le verseny �sszef�gg�seinek kibogoz�s�hoz k�pest az �t narancsmag vagy az Orient-expresszen elk�vetett gyilkoss�g rejt�lye b�lcs�d�seknek val�, gyermeteg logikai feladv�ny.

A versenyz�k melbourne-i vallom�sai, iz�, bocs�nat, nyilatkozatai kit�n� p�ld�t szolg�ltatnak arra, hogy mik�nt lehet �gyesen �sszekotyvasztani legal�bb t�z, egym�st nem c�fol�, de nem is meger�s�t� �ll�t�st. A sajt�k�zlem�nyeket olvasgatva nagyj�b�l �gy �reztem magam, mint amikor gyerekk�nt megpr�b�ltam felrajzolni a T�zhegy Var�zsl�ja c�m� kaland-j�t�k-kock�zat k�nyvben tal�lhat� Zagor �tveszt�j�t (mert �lland�an elt�vedtem benne), �s r� kellett j�nn�m, hogy az nem m�s, mint az elbizakodott szerkeszt�k saj�t magukkal szembeni t�lzott nagyvonal�s�g�b�l ered� t�rgeometriai abszurdum. "A versenyt �gy vesztettem el m�r a legels� kanyarban, hogy egy m�sik pil�ta kamikazek�nt rohant az aut�mba" - sir�nkozott Giancarlo Fisichella. "A startn�l �ssze�rtem k�t m�sik aut�val" - k�d�s�tett Timo Glock. "Sajnos nekem j�ttek a startn�l" - �ll�totta magabiztosan Nelsinho Piquet. "Amikor befordultam a kanyarba, �reztem, hogy valaki meg�ti az aut�m jobb h�ts� r�sz�t. Ett�l megp�rd�ltem, �s m�ris egy �tk�z�s k�zep�be ker�ltem" - mes�lte Sebastian Vettel.

�s �gy tov�bb, �s �gy tov�bb. Nem k�v�nom az �sszes hasonl� nyilatkozat felsorol�s�val pr�b�ra tenni a ny�jas olvas� t�relm�t, mert a l�nyeg, azt hiszem, �gy is vil�gos. Hab�r a felejthetetlen Douglas Adams szerencs�re m�r �vtizedekkel ezel�tt feltal�lta az Elektromos Szerzetest, amely k�teless�gtud� h�ztart�si g�pk�nt v�gign�zi az ember helyett a f�raszt� t�v�m�sorokat, �s k�zben t�z, egym�snak gy�keresen ellentmond� inform�ci�t is k�pes befogadni meghib�sod�s n�lk�l, a melbourne-i nyilatkozatok alighanem az � eg�szs�g�t is v�gzetesen megrend�tett�k volna.

Nekem azonban - a kock�zatokra fittyet h�nyva, hossz� �r�kig gubbasztva a vallom�sok, fot�k �s videofelv�telek f�l�tt - siker�lt rekonstru�lnom az els� k�r esem�nyeit, �s abban a sz�vmelenget� tudatban, hogy maga a nagy Sherlock Holmes is b�szke lenne r�m, meg�llap�tottam, hogy h�rom k�l�nb�z� incidens t�rt�nt, amelyekben �sszesen kilenc versenyz� volt k�zvetlen�l �rintett.

Az els� galiba akkor kezd�d�tt, amikor az 1-es kanyar fel� k�zeledve a bels� �ven lopakod� Piquet megpr�b�lt kifel� h�z�dni, �s ezzel Glock Toyot�j�t Fisichella Force Indi�j�ra szor�totta. Glock �s Piquet aut�ja megs�r�lt (ami egyben a hivatalos magyar�zat Nelsinho ezt k�vet�, k�nosan lass� v�nszorg�s�ra), Fisichella azonban a helysz�nen ki is esett. Hogy a v�rbeli detekt�vreg�nyek hagyom�nyos koreogr�fi�j�t k�vetve f�lrevezesse a nyomoz�st, egy pillanatra S�bastien Bourdais Toro Ross�ja is megjelent a k�p egyik sark�ban, �m neki val�j�ban csak annyi volt a szerepe, hogy a buk�t�rben igyekezett elmenek�lni a tetthelyr�l.

Ek�zben az 1-es �s a 2-es kanyar k�z�tti r�vid szakaszon is kialakult egy h�rmas karambol. Ez tipikusan ugy kezd�d�tt, hogy a m�sik vissza�t�tt, Jenson Button Hond�ja ugyanis egy �vatlan pillanatban megp�ccintette Vettel Toro Ross�j�nak oldaldoboz�t, amit�l az STR megp�rd�lt, �s forg�s k�zben, mintegy bossz�b�l visszaadta a k�lcs�nt a suttyomban t�vozni k�sz�l� Hond�nak. Ekkor �rkezett a helysz�nre az �r�k t�l�l� Kazuki Nakajima Williams-e (mit nem b�r ki ez a fick�?), hogy let�rt els� vezet�sz�rnnyal, de egy�bk�nt �pen �s eg�szs�gesen haladjon tov�bb a k�vetkez� incidens fel�, amelyben azt�n szint�n szerepet j�tszott. A sportszer�s�g kedv��rt el kell mondanunk, hogy Button nagyban seg�tette a nyomoz�st, amikor �szinte beismer� vallom�st tett a Toro Ross�val t�rt�nt �tk�z�s�r�l. K�rem a tisztelt b�r�s�got, hogy ezt enyh�t� k�r�lm�nyk�nt vegye figyelembe a gyan�s�tott mellett!

Mit sem t�r�dve a Williams sz� szerint sz�rnyaszegett aerodinamik�j�val, az �nbizalomt�l duzzad� Nakajima t�retlen lelkesed�ssel sz�guldott a 3-as kanyar fel�, ahol Mark Webberrel k�z�sen siker�lt szendvicsbe fognia szeg�ny Anthony Davidson Super Agurij�t, viszonylag kisz�m�that� k�vetkezm�nyekkel. Webber �s Davidson azonnal vesztes�glist�ra ker�lt, Nakajima azonban - �s ezzel m�r val�sz�n�leg senkinek nem okozok meglepet�st - ezt a kalandot is meg�szta, �s versenyz�t�rsainak minden bizonnyal f�kezhetetlen �r�met szerezve eljutott a boxig, ahol a fennmarad� 57 k�rre �j t�lt�nyeket kapott. Tekintve, hogy k�s�bb szan�lta a mez�nyb�l Robert Kubica BMW-j�t is (egy �jabb els� sz�rny �r�n - oda se neki!), �s a hollywoodi forgat�k�nyvekben t�bbnyire a f�h�s az, aki a legk�ptelenebb kalandokat is t�l�li, b�tran levonhatjuk a k�zenfekv� k�vetkeztet�st, hogy az Ausztr�l Nagyd�j f�h�se bizony Kazuki Nakajima volt. Bruce Willis leck�ket vehetne t�le.

Mindenesetre a vallom�sokat olvasgatva a tanuls�g vil�gos: a versenyp�lya tov�bbra is olyan hely, ahol a legv�resebb m�sz�rl�sok s�r�j�ben is csup�n �ldozatok vannak, tettesek nincsenek. Ez az a vil�g, amelyben el�fordulhat, hogy mindenkinek nekiment valaki, de senki nem ment neki senkinek. Egy sz�, mint sz�z, a versenyz�i pszich�, �gy �rzem, a kip�rg�sg�tl� betilt�s�t�l sem lett bonyolultabb.

Az Ausztr�l Nagyd�j alapj�n cs�b�t�, m�gis vesz�lyesen korai lenne �nnepelni az elektronikus vezet�si seg�deszk�z�k betilt�s�t, ahogy az lenne levonni a 2008-as er�viszonyokkal kapcsolatos k�vetkeztet�seket is.

Mindig tudtuk, hogy az Albert Park nem tipikus p�lya, ez�rt az ott el�rt eredm�nyek nem felt�tlen�l reprezentat�vak a szezon eg�sz�re n�zve. El�g a tavalyi versenyre gondolni, amikor Kimi R�ikk�nen laz�n els�t�lt a gy�zelemmel, kap�sb�l egy �jabb egys�k� id�ny r�mk�p�t vet�tve el�re, hogy azt�n a McLaren a k�vetkez� futamon, Sepangban kett�s gy�zelemmel v�gjon vissza. Ez most elvileg ak�r ford�tva is megt�rt�nhet.

Van azonban n�h�ny l�nyeges k�l�nbs�g az egy �vvel ezel�ttihez k�pest. A 2007-es melbourne-i futamon a McLaren megkaparintotta a 2-3. helyet (amiben persze Massa Q2-ben elszenvedett m�szaki hib�ja is szerepet j�tszott), m�g R�ikk�nen �l�be most csak k�ny�radom�nyk�nt hullott egy �rva pontocska Rubens Barrichello kiz�r�sa ut�n; a McLaren akkor legal�bb megb�zhat� volt, a Ferrari viszont most nem t�nik annak; tavaly Sepang el�tt m�dos�tott�k a padl�lemezek deform�ci�j�ra vonatkoz� el��r�sokat, ami alighanem �nmag�ban is cs�kkentette a Ferrari el�ny�t (hogy mennyivel, azt sohasem fogjuk megtudni); �s 2007-ben h�rom hetes sz�netet tartottak az els� k�t nagyd�j k�z�tt, most azonban csak egy heteset.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a m�lt vas�rnapi versenyt�l a Malajziai Nagyd�j szombat d�lel�tti szabadedz�s�ig (amikor technikailag megkezd�dik a motorcsere-tilalom) mind�ssze �t teljes nap telik el, m�rpedig ez k�nyelmetlen�l sz�k id�keret a probl�m�k megold�s�hoz. A Ferrarinak ennyi id� alatt nem csup�n a melbourne-i meghib�sod�sok ok�t kellene beazonos�tania, hanem meg kellene r�juk tal�lnia a gy�gy�rt, �s alkalmasint m�g m�dos�tott alkatr�szeket is le kellene gy�rtania, hogy azt�n azokat Maranell�b�l id�ben Sepangba sz�ll�tsa. Ez szinte lehetetlen feladatnak t�nik - hacsak persze nem valami apr�s�gr�l, p�ld�ul egy k�nnyen kitapinthat� szoftverhib�r�l van sz�. Az�rt a k�t csapat fesz�lt viszony�t ismerve meglehet�sen pik�ns a gondolat, hogy a Ferrari m�rn�kei tal�n ebben a pillanatban is a McLaren Electronic Systems (MES) szakembereivel konzult�lnak l�zasan a helyes diagn�zis fel�ll�t�s��rt. Nem lenne meglep�, ha a Ferrarin�l v�g�l a MES ECU-j�ra fogn�k Massa �s R�ikk�nen kies�s�t, s noha ez t�l k�nyelmes kifog�snak t�nhet, �pp�gy t�l k�nyelmes cs�p�b�l elutas�tani annak a lehet�s�g�t is, hogy val�ban az elektronika volt a hib�s. Mindenesetre t�ny, hogy a jelek szerint a t�bbi csapat a rengeteg (r�szben nyilv�n jogos) pampog�s dac�ra k�pes volt alkalmazkodni a szabv�nyos MES ECU-hoz, teh�t a Ferrarinak sincs ments�ge, ha ezen a t�ren akadtak neh�zs�gei.

Egy�bk�nt �nmag�ban is ironikus, hogy a szokatlan melbourne-i h�s�gben �ppen az a k�t ist�ll� k�szk�d�tt m�szaki probl�m�kkal (Jarno Trulli az akkumul�tor t�lmeleged�se miatt adta fel a k�zdelmet), amely a t�li el�szezonban tesztelt valamennyit az ausztr�liaihoz hasonl�, magas h�m�rs�kleti viszonyok k�z�tt. A Ferrarin �s a Toyot�n k�v�l senki m�s nem utazott el Bahreinbe, de az is elk�pzelhet�, hogy ez majd a szint�n forr�nak �g�rkez� Sepangban fogja megbosszulni mag�t, ahol p�ld�ul a McLarenekbe szerelt Mercedes motoroknak zsin�rban a m�sodik nagyd�jukat kell teljes�teni�k. (Igaz, hogy a mez�ny t�bbs�g�re v�r� Sepang/Bahrein ciklus sem t�nik sokkal k�m�letesebbnek.)

Ak�rhogy n�zz�k, a Ferrari sz�m�ra r�m�lom volt a 2008-as id�ny nyit�nya: 2006-ban �s 2007-ben is azzal t�lt�tt�k az �vet, hogy a szezon v�g�re g�rcs�s igyekezettel behozz�k a lemarad�sukat a pontversenyt vezet� vet�lyt�rsukkal szemben, ami rendk�v�l stresszes, �s l�lektanilag nehezen menedzselhet� �llapot. Ez�rt alighanem m�r nagyon szerett�k volna, ha �ld�z�b�l v�gre ism�t �ld�z�tt� v�lhatnak.

Az Ausztr�l Nagyd�jon ugyanakkor nem lett�nk sokkal okosabbak az er�viszonyokkal kapcsolatban. Egyr�szt t�ny, hogy a McLaren f�l�nye a Safety Car gyakori megjelen�se miatt nem mutatkozhatott meg teljes val�j�ban, ez�rt a k�zdelem megt�veszt�en ki�lezettnek t�nt, m�sr�szt viszont az is igaz, hogy a wokingi ist�ll�nak l�nyeg�ben nem volt igaz�n komoly ellenfele, mivel a Ferrari v�g�l mindk�t versenyz�j�t k�nytelen volt egyki�ll�sos boxstrat�gi�ra �t�ll�tani. R�ikk�nenen �s Mass�n k�v�l tal�n csak Nakajima �s Glock teljes�thette volna egyetlen �rdemi ker�kcser�vel az 58 k�r�s t�vot (Glock azonban kiesett, Nakajima pedig a 48. k�rben k�nytelen volt ki�llni a boxba egy �j orrk�p�rt), a Ferrari temp�j�t ez�rt egyel�re nincs mihez m�rn�nk. Az biztat�nak t�nhet, hogy R�ikk�nen t�bb mint a t�v fel�t, 31 k�rt meg tudott tenni a l�gy gumikon k�l�n�sebb probl�ma n�lk�l, ugyanakkor aggaszt�, hogy a melbourne-i tapasztalatok alapj�n a Ferrarinak nem siker�lt jav�tania egy m�rt k�r�s temp�j�n, ami 2007-ben is a gyenge pontja volt.

Lewis Hamilton gy�zelme �sszess�g�ben �ppolyan lehengerl� volt, mint R�ikk�nen� tavaly: a 48 tiszta (azaz Safety Car n�lk�li) k�rb�l 32-ben � bizonyult a leggyorsabbnak, �s 22 darab 1:28.5 alatti k�rt futott, mik�zben R�ikk�nen csak 4-et, Massa pedig 2-t. Ez m�g az elt�r� �zemanyagszinteket figyelembe v�ve is felt�n�en nagy k�l�nbs�g.

Az Ausztr�l Nagyd�jon azonban annyira kaotikus �llapotok uralkodtak, hogy a verseny m�r csak ez�rt sem ny�jtott tiszta k�pet a jellemz� er�viszonyokr�l. Az �rdekess�g kedv��rt m�gis �sszehasonl�tottam a csapatok tavalyi id�eredm�nyeit az ideiekkel (l�sd a t�bl�zatokat), amib�l n�h�ny tendencia k�rvonalaz�dni l�tszik. A "2008" oszlop �rtelemszer�en az ist�ll�k idei legjobb k�ridej�t jelzi, a "Dif" azt, hogy id�n mekkora volt a h�tr�nyuk a legjobbhoz k�pest, a z�ld/piros ny�l pedig azt, hogy 2007 �ta k�zelebb avagy t�volabb ker�ltek-e a leggyorsabbt�l. A "V�ltoz" oszlop a 2008-as �s a 2007-es legjobb k�ridejeik k�z�tti elt�r�st mutatja.

A z�ld nyilak t�ls�lya azt az el�szezoni hipot�zist bizony�tja, hogy a mez�ny s�r�bb lett: az ist�ll�k t�bbs�ge k�zelebb ker�lt a mindenkori leggyorsabbhoz. A BMW Sauber �s a Renault az egyk�r�s temp� szempontj�b�l l�nyeg�ben helyben maradt, a Ferrari viszont a t�bbiekhez viszony�tva f�l m�sodpercet lassult k�r�nk�nt. S�t, m�g a 11 csapatb�l 8 az elektronikus vezet�si seg�deszk�z�k betilt�sa ellen�re abszol�t �rtelemben is gyorsult az el�z� �vhez k�pest (a Toro Rosso p�ld�ul 2.440 m�sodperccel!), a Ferrari 0.456 m�sodperccel lassabb lett. Ami nem t�l biztat�, noha a mint�t torz�tja, hogy a Q2-ben, amikor a legt�bb csapat a legjobb id�eredm�ny�t el�rte, a Ferrari R�ikk�nen technikai probl�m�i miatt csak egyetlen aut�val k�pviseltette mag�t.

Ugyanakkor beigazol�dott az a v�rakoz�s is, hogy kip�rg�sg�tl� �s az automatikus motorf�k-szab�lyoz�s betilt�sa f�k�nt a hossz� etapok temp�j�t befoly�solhatja negat�van. 2008-ban ugyanis egyt�l egyig az �sszes csapat versenyen futott leggyorsabb k�re lassabb volt a 2007-esn�l - de k�l�nb�z� m�rt�kben. A Honda p�ld�ul csak 0.349 m�sodpercet lassult, a McLaren 1.104-et, m�g a Ferrari 2.668-at. Igaz, hogy az egyki�ll�sos boxtaktika miatt a maranell�i ist�ll� eset�ben ez az eredm�ny sem tekinthet� reprezentat�vnak.

B�rmit is mutatnak a statisztik�k, a t�ny az, hogy Lewis Hamilton els�pr� gy�zelmet aratott - Heikki Kovalainennek pedig a lehet� legrosszabbul j�tt ki a l�p�s a harmadik Safety Car-ral. Miel�tt Hamilton a 43. k�rben ki�llt tankolni, 5.948 m�sodperc volt az el�nye Kovalainenhez k�pest, akinek ezt a saj�t ker�kcser�j�ig h�tral�v� 4 k�r alatt kellett volna behoznia ahhoz, hogy nyerni tudjon. Mivel az � aut�ja k�nny�, Hamilton� viszont neh�z volt, erre meglep� m�don m�g re�lisnak is t�nt az es�lye. Persze m�s k�rd�s, hogy a McLarenn�l vajon hagyt�k-e volna gy�zni Kovalainent, miut�n Hamiltont a Safety Car felbukkan�s�t�l tartva �ll�t�lag mindk�t alkalommal a tervezettn�l kor�bban h�vt�k ki a boxba. (Amikor ezt a taktik�t a tavalyi Monac�i Nagyd�jon el�sz�r alkalmazt�k, kem�ny kritik�kat kaptak azon a c�men, hogy sz�nd�kosan szabot�lt�k Hamilton gy�zelmi es�lyeit Fernando Alons��val szemben. A m�dszer azonban most, ak�rcsak egy �ve Montrealban, jelesre vizsg�zott, Hamilton ugyanis 2 k�rrel Glock balesete el�tt j�rt a boxban, m�g Kovalainent �ppen akkor akart�k kih�vni.)

Az Ausztr�l Nagyd�j k�ts�gk�v�l mozgalmasra sikeredett, de ezt korai lenne azzal magyar�zni, hogy a vezet�si seg�deszk�z�k elt�ntek a palett�r�l. Az utcai p�ly�nak sz�m�t�, poros, hepehup�s f�kt�vokkal t�zdelt Melbourne eddig is gyakran produk�lt kisz�m�thatatlan versenyeket (l�sd 2006). Noha k�ts�gtelen, hogy az aut�k a p�nteki szabadedz�sekt�l kezdve olyan ingerl�kenyen izegtek-mozogtak, mint kip�rg�sg�tl�val soha, ami j� h�r, ez �nmag�ban m�g sajnos nem jelent garanci�t a tov�bbi izgalmakra. Ha azonban a helyzet a hagyom�nyos p�ly�kon is �gy marad, a k�l�n�sen s�r� k�z�pmez�nyben a legapr�bb vezet�i hib�nak, elf�kez�snek vagy durva g�zad�snak is d�nt� jelent�s�ge lehet - �s valljuk be, hogy �ppen ezt v�rtuk, nem?